másik rádió kommunikációjával van gondja a vezérigazgatónak, pedig indulásukkor nagy összeborulás volt.

Nyílt levélben fejezte ki csodálkozását és rosszallását Pakots Zsolt, a Class FM vezérigazgatója a NeoFM kommunikációja miatt. A másik országos rádió stratégiaváltással foglalkozó közleménye verte ki a biztosítékot a médium vezetőjénél. Ennek azon részével volt gondja, amely szerint "Az elmúlt hónapok a két országos frekvencia fej-fej melletti küzdelmét hozták, egyik szereplő sem tudott meghatározó, valóban piacvezető helyzetbe kerülni".

"Megmosolyogtatónak tartjuk az ilyen és ehhez hasonló sajtóközleményeket, hiszen a Ipsos-GFK hivatalos hallgatottsági mérései alapján a Neo FM állítása nem fedi a valóságot" - így a Class FM vezére, aki szerint világosan látható, hogy az elmúlt 8 hónapban a 15 évesek körében 12, míg a 18-49 között 21 százalékkal magasabb elérést produkáltak versenytársuknál a GfK-Ipsos adatai szerint.

Pakots Zsolt szerint egyértelmű, hogy ők a piacvezetők az adatok alapján. Amennyiben kizárólag a kereskedelmi rádiókat nézzük (tehát az MR1-et kivesszük a pakliból), való igaz, hogy a mindkét célcsoportban országosan a Class FM vezetett az elmúlt időszakban. Vannak bizonyos célcsoportok és időszakok, illetve településtípusok amikor és ahol a NeoFM jobb teljesítményt produkált, ám egészében a Class FM-et nevezhetjük inkább piacvezetőnek.

A NeoFM egyébként nem tagadta a közleményében, hogy elégedetlen a helyezésével, mivel az új stratégiát éppen a "helyzetből való kitörés" miatt valósítják meg. Az már értelmezés kérdése, hogy a műsorról lekapott Ezeröcsi azért nem kell, mert a kutatások szerint a hallgatók zenére vágynak délután, ahogy a NeoFM mondja, vagy mert megbukott, ahogy a Class FM vezére állítja. Eközben az a gyanú is felmerül, hogy egyszerűen túl drága volt a teljesítményéhez képest, hiszen zenét adni még mindig kevésbé költséges, mint a Winkler-Bazsó párost megfinanszírozni.

A két rádió egyébként nem először zörren össze adatközlés miatt, ám a korábbiakat félreértésnek, kezdeti rutintalanságnak nevezték, és ebben volt is valami, hiszen csak 2009 novemberében indultak, és még nem alakultak ki a közös kommunikációs keretek a hallgatottsági adatok kapcsán. Az eset azért sem jó, mert a rádiós piac évek óta komoly presztízs veszteséggel küzd, és éppen az összefogás szükségességét hirdették meg a két rádió első emberei. Ennek része a közös, illetve most már a GfK-Ipsos általi adatközlés is. A Danubiust és a Slágert épp amiatt kritizálták mindketten, hogy marták egymást, s ezzel az egész piacot magukkal húzták.