Vizsgálatot indított a médiatörvény miatt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), a munkát egy független jogi szakértőre bízta a sajtószabadság-képviselője. Dunja Mijatovica irodája közölte, az eredmény szeptemberre várható. A biztos egy jelentésben tett említést a kezdeményezésről, amelyben megemlítette, korábban Martonyi János külügyminiszternek írt levelében jelezte aggályait.

Erre részletes választ kapott, amiről azonban sem a külügyi tárcánál, sem a kormányzati kommunikációs államtitkárságon nem tudnak.

Független nemzetközi jogi szakértő vizsgálja az új magyar médiatörvényt - tudta meg lapunk az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadság-képviselőjének hivatalától. A jelentés várhatóan szeptemberre készül el, az ügyben csak akkor nyilatkozik Dunja Mijatovic. A sajtószabadság-képviselő tagállamokra lebontva ismertette a hivatal tevékenységét, ebben az EBESZ állandó tanácsának megküldött összefoglalóban adott hangot annak a reményének, észrevételeiket figyelembe veszik a médiacsomag törvényeinek véglegesítésénél. Felsorolta Magyarországgal kapcsolatos eddigi lépéseit, kitért arra, hogy június végén levelében felszólította a magyar hatóságokat a médiatörvény-tervezet leállítására, és arra, hogy kezdjenek nyilvános konzultációkat az érintettek részvételével a törvénytervezetek módosítása érdekében. "Az előterjesztett médiacsomag sértheti a véleménynyilvánítás szabadságának, a sajtószabadságnak EBESZ-szabványait, s azok elfogadása ahhoz vezethet, hogy a műsorszórás politikai döntéseknek lesz alárendelve" - írta. Beszámolója szerint július 22-én "részletes választ kapott a (magyar) hatóságoktól azon elvek tekintetében, amelyekre az Alkotmány 61. cikkének kiegészítése és a médiatörvény átalakítása épül". A sajtószabadság-képviselő másnap "sajnálattal értesült arról, hogy a magyar parlament elfogadta a médiacsomag egyes részeit". A jelentésben hatóságról tesz említést a képviselő. Nem pontosan világos, milyen szervezetre gondol, hiszen a júniusi levelet Martonyi János külügyminiszternek címezte, a törvénycsomagot egyéni képviselői indítványra tárgyalta a parlament, az ORTT-nek és a hírközlési hatóságnak semmi köze a javaslatok kidolgozásához és elfogadásához. Szerettük volna megtudni, pontosan mit tartalmazott ez a válaszlevél. Az EBESZ hivatalában a képviselő szeptemberre tervezett tájékoztatójával hárították el megkeresésünket. Mivel Mijatovic a külügyminiszternek címezte a levelet, a külügyi tárcát is megkerestük, ahol nem tudnak a válaszról. A kormányzati kommunikációs államtitkárságon sem tudnak az ügyről, azt mondták, nem hozzájuk tartozik a kezelése.

A Fidesz öt elemből álló médiacsomagja ellen több hazai és nemzetközi szervezet tiltakozott. Az Eötvös Károly Intézet azt kérte, az alkotmányosan aggályos, a sajtószabadságot korlátozó és az internetes véleménnyilvánítás szabadságát csökkentő, minden szakmai egyeztetést nélkülöző és a nemzetközi megítélésünket romboló indítványok mindegyikét vonja vissza a kormány. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége és a Transparency International Hungary is hangot adott aggodalmának. Kritizálta az Európai Újságíró Szövetség is. A világ legjelentősebb sajtóorgánumainak kiadóit és főszerkesztőit tömörítő, hat évtizede alapított bécsi székhelyű Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) úgy fogalmazott: "minden médiareform-kezdeményezésnek meg kell őriznie a magyarországi média függetlenségét, és csak a fő médiaszereplőkkel tartott konzultációk után szabad azt bevezetni". A médiacsomag a bírálói szerint "visszatérést jelent az állami ellenőrzéshez".

A médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények múlt csütörtöki módosításával létrejött a közmédiumok új működési struktúrája. Létrehozzák a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot, amelynek elnökét a miniszterelnök nevezi ki 9 évre. Egy közalapítvány ellenőrzi majd a közmédiumokat, az intézményeket pedig a kormánytöbbség által kinevezett vezérigazgató irányítja.
Hátravan még az úgynevezett "médiaalkotmány" megszavazása. A fideszes Cser-Palkovics András és Rogán Antal által benyújtott, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényjavaslat a sajtó alapvető jogait kívánja meghatározni, erről majd ősszel dönt a parlament.