A három leghallgatottabb magyar rádióadó, a Magyar Rádió, a Neo FM és a Class FM közös közleményben ismertette a GFK-Ipsos Rádió Navigátor legfrissebb, hibrid hallgatottságmérésének adatait. Eszerint március első felében a 15 évesek és idősebbek körében 7 473 200 fő hallgatott rádiót, átlagosan naponta 4 óra 22 percet.

A 15 évesek és idősebbek elérésében a Magyar Rádió (MR) vezet, az MR1-Kossuth 1 millió 592 ezer embert ért el, míg a második Neo FM 1 millió 232 ezret, a harmadik Class FM pedig 1 millió 138 ezret. A negyedik helyezett Juventus Rádiótól (593) már erősen leszakadnak a mezőny tagjai, az MR2-Petőfi Rádió, a Rádió 1, a Klubrádió, a Sztár FM, az Inforádió, az MR3-Bartók Rádió, a Roxy Rádió és a Radiocafé98.6.


A 18-49 évesek körében azonban már változik a sorrend, itt a Class Fm vezet 884 ezerrel, a második pedig a Neo FM 822 ezer elért hallgatóval, a harmadik helyet pedig éppen megcsípte a Juventus (365 ezer), kevéssel megelőzve az MR1-et (359 ezer) és a Rádió 1-et (356 ezer).


A 15+-os reggeli idősáv (átlagolt hétköznapi) hallgatottsági mutatóit megint az MR1 vezeti, 1 millió 44 ezer hallgatóval, a második itt a Neo Fm 977 ezerrel, a dobogó harmadik fokára pedig a Class FM került, 830 ezer hallgatóval.


Mindez a 18-49 évesek körében annyiban különbözik, hogy a Neo az első 724 ezer hallgatóval, a második a Class 620 ezerrel, a harmadik a Juventus (300 ezer), a negyedik a Rádió 1 (261 ezer), az MR1 pedig az ötödik helyre került 254 ezer hallgatóval.


A GFK–Ipsos Rádió Navigátor, 2010. márciusi adatfelvételének ideje 2010. március 1-től 14-ig tartott, napi egyenletes almintán, 2000 fős mintával, hibrid módszertannal.

A hibrid módszertant a GFK-Ipsos 2010 januárjától kezdve használja a magyar rádiós piacon, amely során a válaszadók egy része számítógéppel támogatott telefonos (CATI) megkérdezés során számol be rádióhallgatási szokásairól, míg egy másik csoport a szintén számítógéppel támogatott online (CAWI) módszerrel kitölthető kérdőív segítségével szolgáltat erről adatokat.

Ezeknek az adatfelvételi módszereknek az az egyik legfontosabb előnye, hogy a válaszadókra kisebb terhet helyez a korábbi módszerhez képest, így – a tapasztalatok alapján – magasabb válaszadói hajlandóság érhető el, növelve ezzel a hallgatottsági adatok érvényességét, minőségét. A módszertani paraméterek megváltoztatása a kutatók szerint nem volt öncélú, amilyen paramétert csak lehetett, megtartottak a kutatók a stabilitás érdekében.

A mérés országos, a 15 év felettiekre reprezentatív mintán zajlik, a korábbiakhoz hasonlóan negyedórás hallgatottsági eredményeket szolgáltatva havonta, a megszokott szoftverekbe – a MédiaNavigátorba és a RádióNavigátorba töltve az adatbázisokat.